Nyugdíj “reform”?

2010. október 26.

Megszavazták a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos törvényt, mely szabad visszalépést biztosít az állami rendszerbe, ugyanakkor rendelkezik arról is, hogy novembertől 14 hónapon át felfüggesztésre kerülnek a magánnyugdíj pénztári járulék befizetések, azok az állami kasszába vándorolnak.

Az elképzelés több dolog miatt is sántít, sőt sok részlet még tisztázatlan. Erről beszéltem az MTV Ma reggel című műsorában, Angyal István okleveles adószakértővel közösen adott interjúban.

Interjú a Ma reggelben

Az elfogadott javaslat szerint, aki visszalép az állami kasszába, hozhatja befizetéseit, amit mindenkinek egyéni számlán tartanak majd nyilván. Ez persze csak egy ígéret, a pénzre nyilán most van szüksége az államnak. Így ha ez meg is valósul, minden bizonnyal csak egy szám lesz egy név mellé rendelve egy számítógépben, konkrét fedezet nem lesz mögötte, hiszen ez a pénz valószínűleg rövid időn belül ki lesz fizetve a mostani nyugdíjasoknak, illetve elfolyik majd az ország egyéb más kiadásaira pl. a veszteséges állami vállatok (BKV, MÁV) megsegítésére.

Felmerül a kérdés, hogy ha mindenki viheti magával az állami rendszerbe az értékpapírjait, akkor miért van szükség az egész hercehurcára? Miért gondolják, hogy az állam jobban kezelné a pénztártagok megtakarításait, mint az erre szakosodott befektetési szakemberek a magánnyugdíj pénztáraknál? Ahol nem mellesleg eddig is államilag volt szabályozva a befektetési politika.

Az indoklás szerint a pénztárak veszteségesen kezelték a tagok pénzét, ami egy erős csúsztatás, hiszen a 2008 év végi gazdasági válság okozta árfolyam zuhanást leszámítva, minden évben pozitívan (gyakran 10% feletti éves hozammal) zártak. Ezek tények, amelyet a PSZÁF kimutatásai is világosan alátámasztanak.

A legnagyobb veszteséget a részvény túlsúlyos portfóliók szenvedték el. Hozzáteszem, állami javaslatra lett bevezetve 2 évvel korábban a portfóliós rendszer, melynek lényege, hogy a rövid távon nyugdíjba vonuló pénztártagok vagyonát alacsony kockázatú, a középtávon nyugalmazott tagokét ún. kiegyensúlyozott (túlnyomóan állampapír+kötvény+némi részvény felépítésű) portfólióba és a fiatalok befektetéseit pedig növekedési, tehát részvény túlsúlyos portfólióban kezelik. Ennek meg is volt a maga értelme, hiszen hosszútávon a részvény a leginkább nyereséges befektetési forma, ami ekkora időtávnál (15-20 év felett) kockázatmentesnek is nevezhető.

Egy hosszútávú, rendszeres befektetés esetében egy nagy árfolyam esés után a legrosszabb, amit tehetünk, hogy kiszállunk belőle. Ezzel csak a veszteségünket realizáljuk. Ahelyett, hogy folytatnánk a befizetést az alacsony árfolyamon, így olcsóbban juthatunk befektetési egységekhez, amit majd egy jobb piaci környezetben, magasabb értéken visszaválthatunk.

Mivel a pénztártagok többségének még több, mint 25-30 éve van a nyugdíjkorhatár betöltéséig, így bőven van idő, hogy ebből a befektetésből abszolút nyereségesen szálljon ki. De nem most!

 

Maradni vagy visszalépni? Ezt a kérdést fogom elemezni következő cikkemben.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Copyright © 2009-2014 Raák Bálint
Minden jog fenntartva!

Facebook

Twitter

Youtube

Kapcsolat

Telefon: +36-30-280-8827
Fax: +36-1-411-1127
E-mail: raak.balint[kukac]vagyonitanacsado.hu
PSZÁF nyilvántartási szám: 106090535188

Céginformációk